A Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK, korábban MTA TK) gyerekszegénység elleni programját a rendszerváltás utáni növekvő szegénység, különösen pedig a gyermekek szegénységének és esélyegyenlőtlenségének növekedése hívta életre. A probléma egyre nagyobb nyilvánosságot kapott, az Európai Unió is mind nagyobb nyomatékkal tűzte napirendre a szegénység, majd a gyerekszegénység csökkentésének szükségességét. 2005 októberében az ország akkori kormányfője Ferge Zsuzsa akadémikust kérte fel, hogy kutatási eredményei és ismeretei alapján szervezzen egy csoportot a gyermekszegénység elleni nemzeti program kidolgozására. E kérés nyomán jött létre a Gyermekszegénység Elleni Program Iroda (GYEP Iroda), amely – számos szakember és civil szervezet részvételével – kidolgozta a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program fő vonalait, illetve az első három évben teljesítendő részletesebb feladatokat.

A program fő céljai:

• a szegény gyerekek és családok számának radikális csökkentése egy generáció alatt;
• a gyermeki kirekesztés és mélyszegénység szélsőséges formáinak felszámolása;
• a szegénységet újratermelő mechanizmusok és intézmények átalakítása, a szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása a legkorábbi életkortól.

A Program alapján a kormányzat kidolgozta a „Legyen Jobb a Gyermekeknek” Nemzeti Stratégiát (2007-2032), amit az Országgyűlés 2007 májusában szinte egyhangúan OGY Határozatként elfogadott.

A GYEP 2006 őszén indított, szécsényi kistérségi alkalmazási kísérlete után, annak tapasztalataira alapozva, 2010-től indulhattak el azok a komplex kistérségi (későbbi járási) programok, amelyek először 5, majd további 6, később 23 kistérségnek nyújtottak lehetőséget a helyi hiányokra és problémákra reflektáló, innovatív megoldások alkalmazására a gyerekszegénység csökkentése és a gyerekek esélyeinek javítása érdekében. A kistérségi megvalósítást  a TÁMOP-5.2.1. kiemelt program mentorálással segítette.  

A 2016-ban EFOP 1.4.1-15 „Integrált gyermekprogramok szakmai támogatása”  néven újraindult TÁMOP 5.2.1 program jelenleg 31 járásban nyújt szakmai-módszertani támogatást a helyi megvalósítók számára.